Kik vagyunk

Rólunk

Gregersen Gudbrand 1840-ben alapította cégét, a legnagyobb budapesti beruházásokon szerepelt, Keleti pályaudvar, Operaház építésben vett részt, valamint számos vasút és hídépítésben volt meghatározó szerepe.

1998-ban megalakult a Bolla és Gregersen cég, mely névben és elkötelezettségben hasonló kíván lenni elődjéhez, a megbízhatóság, pontosság, szakszerűség, partnerség elveiben.

Indulásunk óta nem határoztunk meg preferenciákat, ezért magán és közösségi épületek, lakó-kereskedelmi-ipari épületek tervezésével is foglalkozunk, az első gondolattól a befejezésig , generál tervezőként.

Összeszokott társtervező háttérrel veszünk részt a folyamatban.

Irodánk létszáma 8 fő építész. A 25-55 év közötti kor, az 1-30 éves szakmai tapasztalat és lelkesedés, a szokott és szokatlan megoldások helyes keverékét eredményezi.

1847-ben érkezett Pest-Budára, ahol a vasútépítkezésbe kapcsolódott be. Nem sokkal később ő építhette meg a Vág völgyében a vasúti hidat. Az 1848-as forradalom nagy hatással volt rá, így önkéntesnek jelentkezett a IV. mérnökcsapatba, ahol utásztisztként szolgált. Paksnál harminchat óra alatt épített fel egy pontonhidat. A szabadságharc leverése után Olaszországba menekült, ahonnan 1851-ben tért vissza. 1888-ban bejegyeztette saját cégét (Gregersen G. és Fiai Építő Vállalat), ami egy 1865 óta működő cégen alapult. Híd- és vasútépítéssel foglalkoztak, Magyarországon számtalan vasútvonal, pályaudvar és vasúti híd megépítése fűződik a nevükhöz, pl. az 1861-ben megnyílt Buda–Nagykanizsa vasútvonal, a budai indóház vagy nagykanizsai és székesfehérvári pályaudvar fogadócsarnokai. Ő építette a komáromi Erzsébet hidat. Az 1857-ben átadott szolnoki vasúti hidat, Magyarország leghosszabb vasúti fahídját is az ő cége készítette. Ezt 1889-ben acélszerkezetűre cserélték le, mely építkezést szintén a Gregersen-építővállalat végzett. Emellett ácsmunkákkal is foglalkozott, az 1875-ben elkészült Nemzeti Színház asztalos- és ácsmunkáit is az ő irányításával végezték, akárcsak az Országház és a Szépművészeti Múzeum hasonló munkáit. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után cége is részt vett a város újjáépítésében. Az ott végzett munkájáért nemesi címet kapott, valamint a Ferenc József-rend kitüntetettje lett.